1. (Miktam - Dávid zsoltára.) Védelmezz, Istenem, hozzád menekülök.

2. Ti így beszéltek az Úrhoz: "Uram, te vagy boldogságom, téged semmi nem szárnyal túl!"

3. A "szentekhez" pedig, kik a földön élnek: "Ti kiválóak, minden kedvem tibennetek telik!"

4. Bálványaik számosak, azok nyomában járnak. De én nem hozok nekik véráldozatot, és nevüket nem veszem ajkamra.

5. Uram, örökrészem és kelyhem, te tartod kezedben sorsomat.

6. Mérõláncom kedves földre esett, s kedvem telik örökségemben.

7. Dicsõítem az Urat, mert értelmet adott nekem, s mert szívem még éjjel is figyelmeztet.

8. Mindig szemem elõtt lebeg az Úr, õ áll jobbomon, hogy meg ne inogjak.

9. Ezért örül a szívem és ujjong a lelkem s testem is békében fog majd nyugodni.

10. Nem adod lelkemet a holtak országának, s nem hagyod, hogy szented meglássa a sírt.

11. Az élet útjára tanítasz engem. Színed elõtt az öröm teljessége, s jobbodon a gyönyörûség mindörökké.





“A pessoa que nunca medita é como alguém que nunca se olha no espelho e, assim, não se cuida e sai desarrumada. A pessoa que medita e dirige seus pensamentos a Deus, que é o espelho de sua alma, procura conhecer seus defeitos, tenta corrigi-los, modera seus impulsos e põe em ordem sua consciência.” São Padre Pio de Pietrelcina