1 Saul halála után, az amalekiták elleni csatából hazatérve Dávid két napig Ciklagban maradt.
2 A harmadik nap egy ember érkezett Saul táborából. A ruhája meg volt szaggatva és hamu volt a fején. Amikor Dávid elé ért, a földre vetette magát és leborult elõtte.
3 Dávid megkérdezte: "Honnét jössz?" "Izrael táborából menekültem" - felelte.
4 "Mi történt? - kérdezte Dávid. - Beszéld el nekem!" "A nép elmenekült a csatából - válaszolta -, s az emberek közül sokan elestek. Saul és fia, Jonatán is halott!"
5 Ekkor Dávid megkérdezte a legényt, aki a hírt hozta neki: "Hogy tudtad meg, hogy Saul és fia, Jonatán is halott?"
6 A legény, aki a hírt hozta, ezt felelte: "Épp Gilboa hegyére tévedtem, s láttam, amint Saul lándzsája fölé hajolt - nyomában a kocsik és lovasok.
7 Amikor megfordult és észrevett, megszólított:
8 "Ki vagy?" "Egy amalekita" - válaszoltam.
9 Erre megparancsolta: "Gyere ide és add meg a kegyelemdöfést, mert bár kínlódom, még teljesen bennem van az élet."
10 Odamentem hát és megadtam neki a kegyelemdöfést, mert tudtam, hogy nem éli túl bukását. Aztán levettem a fejérõl a koronát meg a karjáról a karperecet és elhoztam ide, uramnak."
11 Erre Dávid fogta a ruháját, és megszaggatta. Ugyanígy az emberei is, akik vele voltak, mind.
12 Jajgattak és sírtak, és egészen estig böjtöltek Saulért és fiáért, Jonatánért, az Úr népéért és Izrael házáért, amiért elhullottak a kard élén.
13 Dávid ezután megkérdezte a legénytõl, aki a hírt hozta neki: "Hova való vagy?" "Egy amalekitának, egy betelepült jövevénynek vagyok a fia" - válaszolta.
14 Erre Dávid azt mondta: "Hát nem féltél kinyújtani a kezed és megölni az Úr fölkentjét?"
15 Aztán Dávid odaszólította egyik legényét, és megparancsolta neki: "Gyere ide és szúrd le!" Az leszúrta, úgyhogy meghalt.
16 Dávid így szólt hozzá: "Véred szálljon a fejedre! Saját szád vallott ellened, hiszen ezt mondtad: Megadtam az Úr fölkentjének a kegyelemdöfést."
17 Dávid ezt a siratóéneket énekelte Saulra és Jonatánra -
18 följegyezték az Igazak könyvében, hogy Júda gyermekeit megtanítsák rá. Így hangzik:
19 Izrael, dicsõséged ott hever holtan a dombjaidon. Hogy estek el a hõsök?
20 Ne adjatok hírt róla Gátban, ne híreszteljétek Aszkolon utcáin. A filiszteusok lányai ne örüljenek, a körülmetéletlenek lányai ne ujjongjanak.
21 Gilboa hegyei, se harmat, se esõ ne öntözzön benneteket, hitszegõ földeteket, ahol szégyen érte a hõs pajzsát: nem olajjal kenték fel Saul vértjét,
22 hanem az elesettnek a vérével, a bajnoknak a velejével. Jonatán íja sose tévesztett célt, Saulnak kardja nem tért haza soha zsákmány nélkül.
23 Saul és Jonatán - hogy kedvelték és szerették egymást! Elválaszthatatlanok voltak életben s halálban. Gyorsabbak voltak a sasnál, erõsebbek az oroszlánnál.
24 Izrael lányai, sirassátok hát Sault, aki bíborba és patyolatba öltöztetett benneteket, s arany ékszert tûzött ruhátokra.
25 Hogy estek el a hõsök az ádáz csatában? Halálod mély gyászba borít, Jonatán,
26 szívem bánkódik miattad testvérem, Jonatán. Jobban szerettelek mindenkinél, igen, barátságod több volt nekem az asszonyok szerelménél.
27 Hogy estek el a hõsök, harci fegyvereik hogy törtek szét?
Versículos relacionados com Sámuel II. könyve, 1:
Az 1 Samuel 1. fejezete Saul és fia, Jonathan haláláról, valamint Dávid panaszáról, barátja, Jonathan elvesztése miatt. A következő versek olyan témákkal foglalkoznak, mint a halál, a gyász és a barátság.
Példabeszédek 17:17: "Mindig a barát szereti a barátot, és a fájdalom idején a testvér született." Ez a vers kiemeli a barátság fontosságát, és megmutatja, hogyan válhat még erősebb időkben.
Zsoltárok 116:15: "Precious az Úr látványában van, szentjeinek halála." Ez a vers vigasztalást hozhat azok számára, akik elveszítették szeretteit, mert ez azt mutatja, hogy Isten törődik gyermekeik halálával, és hogy ez értékes a szemükben.
János 11:25-26: "Jézus azt mondta neki, én vagyok a feltámadás és az élet; aki hisz bennem, annak ellenére, hogy halott, él; és mindenki, aki él és hisz bennem, soha nem fog meghalni. Ez a vers reményt és vigasztalást hoz azok számára, akik hisznek Jézusban és az örök életben.
1 Thessalonians 4:13-14: "De nem akarunk testvéreket, tudatlanul legyél azokra a személyekkel szemben, akik alszanak, hogy ne szomorúd magad, mint a többiek, akiknek nincs reményük. Ha úgy gondoljuk, hogy Jézus meghalt és feltámadott , úgy is, hogy azok is, akik Jézusban alszanak, Isten újra magával hozza őket. " Ez a vers az örök életről is beszél, és megmutatja, hogy azok, akik Krisztusban meghalnak, Isten fog nevelni.
2 Korinthusok 1:3-4: "Áldott legyen az Úr, Jézus Krisztus Istenének és Atyának, az irgalmasság és az összes vigasztalás Istenének, aki minden nyomorúságunkat vigasztal, hogy vigasztalhassuk azokat is, akik benne vannak Némi nyomorúság, azzal a vigaszkal, amelyet Isten vigasztal. " Ez a vers arról szól, hogy Isten olyan szerepéről szól, aki nehéz időkben vigasztal bennünket, és arra is ösztönöz bennünket, hogy megnyugtassuk másokat, akik hasonló gyötrelmeket tapasztalnak.
Capítulos: