Fondare 165 Risultati per: Ábrahám története
Kérdezzük csak, mit ért el Ábrahám, testi õsatyánk. (Rómaiaknak írt levél 4, 1)
Ha ugyanis Ábrahám tettei révén igazult meg, akkor volna dicsekednivalója, csak nem Isten elõtt. (Rómaiaknak írt levél 4, 2)
Mert mit is mond az Írás: "Ábrahám hitt az Istennek, és ez megigazulására szolgált." (Rómaiaknak írt levél 4, 3)
Tehát nem csupán a körülmetélteknek, hanem azoknak is, akik a még körülmetéletlen atyánk, Ábrahám hitének nyomán járnak. (Rómaiaknak írt levél 4, 12)
Az az ígéret ugyanis, hogy Ábrahám és utódai öröklik a világot, nem a törvénnyel, hanem a hitbeli megigazulással kapcsolatban hangzott el. (Rómaiaknak írt levél 4, 13)
Tehát azért hitbõl, hogy ugyanakkor kegyelembõl is legyen. Így lesz az ígéret minden utód számára biztos, nemcsak azok számára, akik alá vannak vetve a törvénynek, hanem azok számára is, akik Ábrahám hitébõl valók. Õ mindnyájunknak atyja (Rómaiaknak írt levél 4, 16)
s nem mindnyájan Ábrahám gyermekei, akik az õ leszármazottai. (Rómaiaknak írt levél 9, 7)
Kérdem tehát: vajon Isten elvetette népét? Szó sincs róla. Hiszen én is Izrael fiai közül való vagyok, Ábrahám vérébõl, Benjamin törzsébõl. (Rómaiaknak írt levél 11, 1)
Zsidók õk? Én is. Izrael fiai? Én is. Ábrahám leszármazottai? Én is. (Korintusiaknak írt II. levél 11, 22)
Ugyanaz történik, mint Ábrahám esetében: "Hitt Istennek, és ez megigazulására szolgált." (Galatáknak írt levél 3, 6)
Értsétek meg jól: Aki a hitbõl él, az Ábrahám fia. (Galatáknak írt levél 3, 7)
Ha azonban Krisztuséi vagytok, akkor Ábrahám utódai is, s az ígéret szerint örökösök. (Galatáknak írt levél 3, 29)