pronađen 1609 Rezultati za: rom

  • Ezen a föld lakói ujjonganak és vigadnak, és örömükben ajándékot küldenek egymásnak, hiszen ez a két próféta gyötrelmére volt a föld lakóinak. (Jelenések könyve 11, 10)

  • De három és fél nap elteltével az Istentõl az élet lehelete szállt beléjük, és talpra álltak. Akik látták õket, azokat nagy félelem fogta el. (Jelenések könyve 11, 11)

  • Abban az órában heves földrengés támadt, a város tizedrésze romba dõlt, a földrengés következtében hétezer ember meghalt, a többit pedig félelem fogta el, és dicsõséget zengtek az ég Istenének. (Jelenések könyve 11, 13)

  • Ekkor láttam, hogy a tengerbõl egy vadállat bukkan fel. Tíz szarva volt és hét feje, szarvain tíz korona, fején meg istenkáromló név. (Jelenések könyve 13, 1)

  • Gõgös, káromló szája volt, és hatalmat kapott, hogy negyvenkét hónapig jártassa. (Jelenések könyve 13, 5)

  • Káromlásra nyitotta száját az Isten ellen, káromolta a nevét, hajlékát és az ég lakóit. (Jelenések könyve 13, 6)

  • Az emberek kínlódtak a nagy hõségben, mégsem kaptak észbe, nem hódoltak elõtte, hanem káromolták az Isten nevét, akinek hatalma kiterjed e csapásokra. (Jelenések könyve 16, 9)

  • s káromolták az ég Istenét kínjuk és fekélyeik miatt, de tetteiket nem bánták meg. (Jelenések könyve 16, 11)

  • S láttam, hogy a sárkány szájából, a vadállat szájából és a hamis próféta szájából három békához hasonló tisztátalan lélek jött elõ. (Jelenések könyve 16, 13)

  • A nagyváros háromfelé vált, és a pogányok városai romba dõltek. Az Isten színe elõtt megemlékeztek a nagy Babilonról, és izzó haragja borának kelyhét nyújtották neki. (Jelenések könyve 16, 19)

  • Az égbõl mázsás szemekben jégesõ zúdult az emberekre. Az emberek káromolták az Istent a jégverés csapása miatt, mert rettenetesen nagy csapás volt. (Jelenések könyve 16, 21)

  • Lélekben elvitt a pusztába. Ott láttam egy asszonyt, skarlátvörös vadállaton ült, amely tele volt káromló nevekkel, s hét feje és tíz szarva volt. (Jelenések könyve 17, 3)


“Quanto maiores forem os dons, maior deve ser sua humildade, lembrando de que tudo lhe foi dado como empréstimo.”(Pe Pio) São Padre Pio de Pietrelcina