pronađen 239 Rezultati za: József és testvérei

  • József az elsõszülöttet Manasszénak nevezte, mert - úgymond - "Isten elfeledtette velem minden nyomorúságomat és atyám egész házát." (Teremtés könyve 41, 51)

  • megkezdõdött a hét ínséges esztendõ, ahogy József elõre megmondta. Éhínség tört ki minden országban, csak Egyiptom egész földjén volt kenyér. (Teremtés könyve 41, 54)

  • Amikor tehát az éhínség egész Egyiptomra rátört, József megnyitotta a gabonacsûröket, és a gabonát eladta az egyiptomiaknak. Az ínség mégis egyre nyomasztóbbá vált Egyiptom földjén. (Teremtés könyve 41, 56)

  • József tíz testvére le is ment Egyiptomba gabonát vásárolni. (Teremtés könyve 42, 3)

  • Benjamint azonban, József öccsét, Jákob nem küldte el bátyjaival, mert - úgymond - valami szerencsétlenség érhetné. (Teremtés könyve 42, 4)

  • József volt az úr az országban: õ adott el gabonát az egész népnek. Amikor József bátyjai megérkeztek, földig meghajoltak elõtte. (Teremtés könyve 42, 6)

  • József meglátta testvéreit, fölismerte õket, de úgy viselkedett velük, mint az idegenekkel, keményen rájuk szólt és megkérdezte: "Honnét jöttök?" "Kánaán földjérõl - felelték -, hogy gabonát vásároljunk." (Teremtés könyve 42, 7)

  • József fölismerte testvéreit, de azok nem ismerték meg õt. (Teremtés könyve 42, 8)

  • József ekkor visszagondolt álmaira, amelyek róluk szóltak. Ezt mondta nekik: "Kémek vagytok, s csak azért jöttetek, hogy kikémleljétek az ország gyenge részeit." (Teremtés könyve 42, 9)

  • József ezt felelte: "Mégis úgy van, ahogy én mondtam: kémek vagytok. A fáraó életére! Próbára kell tenni benneteket! (Teremtés könyve 42, 14)

  • Nem tudták, hogy József érti õket, mivel tolmács közvetített közöttük. (Teremtés könyve 42, 23)

  • József parancsot adott, hogy töltsék meg zsákjukat gabonával, a pénzt tegyék mindegyiknek a takarmányos zsákjába és adjanak nekik élelmet az útra. Így is tettek. (Teremtés könyve 42, 25)


“Não se desencoraje se você precisa trabalhar muito para colher pouco. Se você pensasse em quanto uma só alma custou a Jesus, você nunca reclamaria!” São Padre Pio de Pietrelcina