1. Miért háborognak a nemzetek? A népek miért kovácsolnak hiú terveket?

2. A föld királyai fölkelnek, nagyjai összeesküsznek az Úr ellen és Fölkentje ellen:

3. "Törjük össze bilincsüket, tépjük szét rabláncukat!"

4. Aki az égben lakik, az mosolyog rajtuk, kineveti õket az Úr.

5. De egyszer majd haraggal fordul feléjük, és kemény szót intéz hozzájuk:

6. "Én szenteltem fel Királyomat a Sionon, szent hegyemen."

7. Az Úr végzését hirdetem; Õ így szólt hozzám: "A Fiam vagy, ma adtam neked életet.

8. Kérd tõlem, és örökségül adom neked a népeket, birtokodul a föld határait.

9. Vasvesszõvel verheted õket, és mint a cserépedényt, összetörheted."

10. Nos, királyok, térjetek észre, föld urai, hadd intselek benneteket!

11. Szolgáljatok az Úrnak félelemmel,

12. csókoljátok meg a lábát rettegéssel! Nehogy fölgerjedjen ellenetek, és elvesszetek az úton, ha hirtelen fellobban haragja. De boldogok mind, akik hozzá menekülnek.





“Subamos sem nos cansarmos, sob a celeste vista do Salvador. Distanciemo-nos das afeições terrenas. Despojemo-nos do homem velho e vistamo-nos do homem novo. Aspiremos à felicidade que nos está reservada.” São Padre Pio de Pietrelcina