Zakariás könyve, 5

1. Ismét fölemeltem tekintetem, és újra látomást láttam: egy repülõ könyvtekercset.

2. Az angyal, aki hozzám beszélt, megkérdezte: "Mit látsz?" "Egy repülõ könyvtekercset látok - feleltem. - A hossza húsz könyök, a szélessége pedig tíz könyök."

3. Erre így szólt: "Ez az az átok, amely rászáll az egész föld színére. Elûz innen minden rablót, és elûz innen mindenkit, aki hamisan esküszik a nevemre.

4. Szabadjára engedem - mondja a Seregek Ura -, hadd látogassa meg a rablók házát, és azok házát, akik hamisan esküsznek nevemre; telepedjék meg házukban, és eméssze meg õket minden fájukkal és téglájukkal együtt."

5. Elõjött az angyal, aki hozzám beszélt, és azt mondta: "Emeld föl tekinteted, és nézd meg, ami közeledik!"

6. Megkérdeztem: "Mi az?" Azt mondta: "Egy véka közeledik." Majd hozzátette: "Ez az egész ország gonoszsága."

7. Akkor az ólomfedél fölemelkedett, és azt láttam, hogy egy asszony ül a vékában.

8. Azt mondta: "Ez a Gonoszság!" Azután visszanyomta a vékába, és az ólomlapot a véka szájára tette.

9. Amint fölemeltem a tekintetem, látomást láttam: Két asszony jött elõ. Szárnyukat szél lengette: olyan szárnyuk volt, mint a gólyának. Fölemelték a vékát az ég és a föld közé.

10. Ekkor megkérdeztem az angyalt, aki hozzám beszélt: "Hová viszik a vékát?"

11. Azt felelte: "Templomot építenek neki Sineár földjén. Emelvényt csinálnak neki, és azon helyezik el."