Löydetty 210 Tulokset: Királyi Család
akkor e város kapuin királyok vonulnak majd be, akik Dávid királyi székén ülnek; szekéren és lovon járnak majd, õk maguk, udvari embereik, Júda férfiai és Jeruzsálem lakói. És ennek a városnak mindig lesz lakója. (Jeremiás könyve 17, 25)
Júda királyi házának ezt mondd: Halljátok az Úr szavát, (Jeremiás könyve 21, 11)
Igen, ezt mondja az Úr Júda királyi házáról: Olyan voltál nekem, mint Gileád; mint a Libanon csúcsa, mégis pusztasággá teszlek, lakatlan várossá. (Jeremiás könyve 22, 6)
Amikor ezeket az eseményeket meghallották Júda fõemberei, fölmentek a királyi palotából az Úr házába, és leültek az Úr házának új kapuja elõtt. (Jeremiás könyve 26, 10)
Mert ezt mondja az Úr, Izrael Istene ennek a városnak a házairól és Júda királyi palotáiról, amelyekre pusztulás vár: a bástyáknál és a várfalnál (Jeremiás könyve 33, 4)
azonnal bement a királyi palotába, az írnok kamrájába. Ott ültek mindnyájan a fõemberek: Elisama, az írnok; Semaja fia, Delaja; Achbor fia, Elnatán; Safan fia, Gemarja; Hananja fia, Cidkija és még más fõemberek. (Jeremiás könyve 36, 12)
Ám a kusita Ebed-Melech, a királyi palota egyik udvari tisztje meghallotta, hogy Jeremiást a ciszternába vetették. A király éppen a Benjamin-kapunál volt. (Jeremiás könyve 38, 7)
Amikor Júda királya, Cidkija ezt látta, a sötétség leple alatt elmenekült, valamennyi harcosával együtt. A királyi kerten keresztül hagyták el a várost, a két fal közötti kapun át, és Araba felé vették útjukat. (Jeremiás könyve 39, 4)
A káldeusok felgyújtották a királyi palotát és a magánházakat, majd lerombolták Jeruzsálem falait. (Jeremiás könyve 39, 8)
De a hetedik hónapban történt, hogy a királyi vérbõl származó Jismael, Elisama fiának, Netanjának a fia tíz emberével együtt elment Gedaljához, Achikám fiához Micpába. Amikor együtt lakomáztak Micpában, (Jeremiás könyve 41, 1)
Majd elhurcolta Jismael a Micpában visszamaradt nép maradékát, meg a királyi családból való nõket, akiket Nebuzaradán, a testõrök parancsnoka Achikám fiának, Gedaljának a gondjaira bízott. Ezeket fogságában tartva Netanja fia, Jismael jó korán elindult, hogy átmenjen az ammonitákhoz. (Jeremiás könyve 41, 10)
tehát a férfiakat, asszonyokat, gyermekeket, a királyi családból való nõket meg mindazokat, akiket annak idején Nebuzaradán, a testõrök parancsnoka Sáfán fiának, Achikámnak fiára, Gedaljára bízott; aztán magukkal vitték Jeremiás prófétát és Bárukot, Nerija fiát is. (Jeremiás könyve 43, 6)