Löydetty 50 Tulokset: Éden kert

• És az Úristen a földbõl mindenféle fát sarjasztott, ami tekintetre szép és táplálkozásra alkalmas; azután kisarjasztotta az élet fáját a kert közepén, meg a jó és a rossz tudásának a fáját. (Teremtés könyve 2, 9)

• Az Úristen vette az embert és Éden kertjébe helyezte, hogy mûvelje és õrizze. (Teremtés könyve 2, 15)

• Az Úristen parancsot adott az embernek: "A kert minden fájáról ehetsz. (Teremtés könyve 2, 16)

• A kígyó ravaszabb volt a föld minden állatánál, amit az Úristen teremtett. Ezt mondta az asszonynak: "Valóban mondta Isten, hogy nem ehettek a kert valamennyi fájáról?" (Teremtés könyve 3, 1)

• Az asszony így válaszolt a kígyónak: "A kert fáinak gyümölcsébõl ehetünk. (Teremtés könyve 3, 2)

• Isten csak a kert közepén álló fa gyümölcsérõl mondta: Ne egyetek belõle, ne érintsétek, nehogy meghaljatok." (Teremtés könyve 3, 3)

• Azután meghallották az Úristen lépteit, aki a nappali szellõben a kertben járkált. Az ember és az asszony elrejtõztek az Úristen elõl a kert fái között. (Teremtés könyve 3, 8)

• Ezért az Úristen eltávolította az Éden kertjébõl, hogy mûvelje a földet, amelybõl lett. (Teremtés könyve 3, 23)

• Amikor az embert elûzte, az Éden kertjébõl keletre odaállította a kerubokat és a fenyegetõ tüzes kardot, hogy õrizzék az élet fájához vezetõ utat. (Teremtés könyve 3, 24)

• az Úr parancsára neki adták azt a várost, amelyet kért magának: Timnat-Szerachot Efraim hegyén. Fölépítette a várost és letelepedett benne. (Józsue könyve 19, 50)

• Vizet kért, s õ tejet adott neki, drága kancsóból tejszínnel kínálta. (Bírák könyve 5, 25)

• Ha aztán atyád észreveszi, hogy nem vagyok ott, mondd azt neki, hogy Dávid engedélyt kért tõlem, hogy szülõvárosába, Betlehembe mehessen, mert ott tartja meg az egész család az évi áldozati lakomát. (Sámuel I. könyve 20, 6)