Zsoltárok könyve, 62
1. (A karvezetõnek, Jedutun szerint - Dávid zsoltára.)
2. Lelkem Istenben lel nyugalmat, segítség csak tõle jön.
3. Egyedül õ a sziklám és az üdvösségem, õ az én váram, nem rendülök meg.
4. Meddig fenyegetitek még ti mind az egyet, hogy ledöntitek, mint az omlott falat, mint a düledezõ várfalat?
5. Csupán csalást eszelnek ki, akiknek hazugság az örömük. Hazugság van a szájukban, s kívánják az áldást, bár szívükben átkot hordoznak.
6. Istenben keress, lelkem, nyugalmat, segítség csak tõle jön!
7. Egyedül õ a sziklám és az üdvösségem, õ a váram, nem rendülök meg.
8. Üdvöm és dicsõségem Istentõl várom, õ az én erõs sziklám, igen, Isten a menedékem.
9. Népem, remélj benne minden idõben! Öntsétek ki elõtte szíveteket, hiszen Isten a mi menedékünk!
10. Ádám gyermekei olyanok, mint a fuvallat, az emberek fiai csalfák. A mérlegen gyorsan emelkednek, együtt is könnyebbek, mint a fuvallat.
11. Ne bizakodjatok a hatalomban, ne dicsekedjetek rablással, s ha javaitok gyarapodnak, a szívetek ne tapadjon hozzá!
12. Egyet szólt az Isten, két dolgot értettem belõle:
13. Istené a hatalom és tiéd, ó Uram, a kegyelem. Te megfizetsz mindenkinek tettei szerint.