Izajás könyve, 18

1. Jaj a szárnycsattogás földjének Kus folyamain túl,

2. amely követeket küld a tengeren, papiruszcsónakokon a vizeken. Menjetek csak vissza, gyors követek, a szálas és fényesbõrû néphez, a mindenfelé rettegett néphez, az erõs és hódító nemzethez, amelynek országát folyamok szelik át!

3. És ti, lakói a földkerekségnek, s minden nemzete a földnek: Ha a zászló fölemelkedik a hegyeken, figyeljetek! Ha a kürt felharsan, halljátok meg!

4. Mert ezt mondja nekem az Úr: "Széttekintek lakóhelyemrõl, s oly nyugodt vagyok, mint a verõfényes déli hõség, s a harmatfelhõ aratáskor a tikkasztó melegben."

5. Valóban, még a szüret elõtt, amikor a szõlõ már elvirágzik, és fürtje érõre fordul: akkor metszik le venyigéit metszõkéssel, és vágják le hajtásait.

6. És ott maradnak egytõl egyig zsákmányul a hegyek madarainak és a mezõ vadjainak. Rajta töltik a nyarat a madarak, s a föld vadállatai rajtuk telelnek.

7. Abban az idõben ajándékot visz a Seregek Urának a szálas és fényesbõrû nép, a mindenfelé rettegett nép, az erõs és hódító nemzet, amelynek országát folyamok szelik át, a Seregek Ura nevének helyére, a Sion hegyére.